English
Bemutatkozás Szolgáltatásaink Ajánlott területek Áraink Cikkek Linkek Kapcsolat


Magyar D (2008) Allergia és allergének a belső légtérben. Asztma és Allergia AMEGA 15(3):36-38

Allergia és allergének a belső légtérben

A beltéri levegő minősége (Indoor Air Quality, IAQ) közvetlen hatással van az egészségünkre. Jelentősége a belső térben töltött idővel együtt arányosan növekszik, elsősorban a nyugati típusú társadalmakban, ahol a zárt térben eltöltött időarány elérheti a 95%-ot1. Az Egészségügyi Világszervezet „Jog az egészséges belső levegőhöz” címmel 2000-ben jelentést adott közre2, 2007-es irányelvei között pedig kiemelten foglalkozott a nem megfelelő minőségű beltéri levegő komoly egészségügyi kockázatával3. A beltéri levegőminőséget befolyásoló tényezők között bioaeroszolok (gombaspórák, pollenszemek, baktériumok, vírusok, csótány, poratka ill. háziállat eredetű allergének) és gázfázisú anyagok (szén-dioxid, szén-monoxid, ózon, radon, mikotoxinok, formaldehid, benzol, toluol, xilol, egyéb illékony szerves oldószerek, stb.) szerepelnek. A belső tér légköre gyakran más összetételű, a szennyezőanyag koncentráció pedig legalább kétszer, de esetenként akár százszor magasabb, mint a sokat hibáztatott kültéri levegőben4. Ennél fogva az Egyesült Államokban az öt legfőbb egészségügyi kockázati tényező közé sorolják, ahol becslések szerint 15 millió lakos esetében a beltéri levegő az asztmás tünetek kialakulásában komoly szerepet játszik.
Egyes beltéri szennyezőanyagok önmagukban is felelősek a betegség kialakulásáért, míg más, gyengébb allergének a szenzitizáció folyamatában vesznek részt, ill. rontják a beteg állapotát, súlyosbítják az asztmás tüneteket. A betegek klinikai vizsgálatát ezért célszerű kiegészíteni a beteg környezetének allergén vizsgálatával (1. ábra). A lakótér ill. munkahely széles körű kivizsgálása jelentősen hozzájárulhat a kezelés sikeréhez. Mivel csupán a penészgombák közül több mint 80 fajt hoztak összefüggésbe a gyakoribb légzőszervi megbetegedésekkel, a környezeti allergének pontos ismerete a kezelőorvos számára fontos információt nyújt arra vonatkozóan, hogy a nagy számú lehetséges allergén közül valójában melyiknek és milyen koncentrációban van a beteg kitéve, milyen irányban érdemes a kezelést folytatni5,6. A környezet allergénmentesítésével a tünetek előfordulása és mértéke csökkenthető, az esetleges új megbetegedések kialakulása pedig elkerülhető. A környezet vizsgálata során magát a panaszt kiváltó okot kell felkutatni és az ismeretek birtokában szakszerűen megszüntetni7.

1. ábra: A betegek klinikai vizsgálatát és kezelését célszerű kiegészíteni a beteg környezetének allergén vizsgálatával és allergénmentesítésével.

A rossz levegőminőségért felelős anyagok, a magas szénidoxid koncentráció és a légköri spóraszám, valamint a házipor atka allergén szintje szignifikáns összefüggést mutat. Amerikai vizsgálatok szerint a csótány és a macska eredetű allergének előfordulása szintén szignifikáns korrelációban áll a penészek jelenlétével8,9. A fenti összefüggések helytelen lakáshasználati szokásokkal, biológiai tényezőkkel és építészeti hibákkal magyarázhatók. A helytelen lakáshasználati szokások között megemlítendő a nem megfelelő szellőztetés, mely magas por és spórakoncentrációhoz, valamint a gombák és atkák szaporodásához szükséges páratartalom (50-70%) kialakulásához vezet.
A biológiai tényezők szintén említést érdemelnek. Az ember naponta 1,5 gr hámsejtet veszít el és egy óra alatt átlagosan 75 g párát juttat a légkörbe (a főzést, fürdést, növények öntözését stb. is figyelembe véve). A nedvesség és a szerves anyagokat tartalmazó por, mely bármilyen egyenetlen felületen képes megtapadni, már kedvező feltételeket és elegendő tápanyagot biztosít az atkák és a penésztelepek megjelenéséhez. A gombák terjedését a mikofág rovarok 10, valamint az atkák is elősegítik. Ez utóbbiak száma a háziporban magas szintet (10-20000 db/gr) érhet el. Az atkák fonalasgombákat (Aspergillus repens) és enzimeket juttatnak a tápanyagokra az előemésztés érdekében - melyek belélegezve szintén allergén hatásúak.
Az építészeti hibák sorában leggyakoribb a nem megfelelően végrehajtott szigetelés, ahol a fal alkotóelemeinek erősen eltérő hőátbocsátási tényezője többdimenziós hőáramok, hőhídak kialakulásához és a légkör nedvességtartalmának kondenzációhoz vezet.
A beázás és a penész megjelenése jó okot ad arra, hogy az allergiás megbetegedés hátterében beltéri allergén expozíciót feltételezzünk. Ezt a megfigyelést finn kutatók is megerősítették több mint ezer, 18-25 éves tanuló bevonásával végzett vizsgálatuk során. Kimutatták, hogy a beázás és a lakásban található a penész szoros összefüggésben állt elsősorban az asztma, valamint az allergiás rhinitis és az atópiás dermatitis előfordulásával11. A beázás ill. egyes penészfajok megjelenése még nem feltétlenül jelent egészségügyi kockázati tényezőt és okot komolyabb építészeti beavatkozásra12, ezért szükséges a légköri spórakoncentrációt és a gombák fajösszetételét szakértők (mikológusok) bevonásával elemzeni. Ugyanis, míg bizonyos fajok csupán kisebb kellemetlenségeket (esztétikai problémákat, rossz közérzetet, dohszagot, értékcsökkenést) okoznak, addig mások komoly kárt tesznek az épületanyagokban13,14. Főként azonban az egészségre ártalmas fajok jelenlétére kell figyelmet fordítani. Az allergiás rhinitist kiváltó gombák között a leggyakoribbak az Alternaria, Cladosporium, Dydimella, Leptosphaeria, Nectria, Paecilomyces, Pleurotus, Phoma, Verticillium és Ustilago-fajok, az asztmával az Alternaria-, míg a mikotoxinokkal kapcsolatban az Aspergillus, Fusarium, Pithomyces és Stachybotrys-fajok említendők meg. Krónikus légcsőhurut kialakulásáért Gram-negatív baktériumok endotoxinjai is felelősek lehetnek. A túlérzékenységi tüdőgyulladást (külső allergén okozta léghólyaggyulladást) Actynomycetesek és a szárnyasok szérumproteinje is kiválthatja, míg a jellegzetes foglalkozási betegség, a farmer-tüdő kialakulásában a magas koncentrációjú (106 db/m3), kis méretű (1-5 µm) gombaspórák tehetők felelőssé15.
A nemzetközi irodalom és a saját tapasztalataink alapján is különösen javasolt újszülöttek és kisgyermekek környezetét felülvizsgálni16. Az élet első hónapjaiban előforduló táplálékallergiák, atópiás bőrgyógyászati tünetegyüttesek bizonyítottan ritkábbak allergénszegény beltéri környezetben. Olaszországban több mint 30 ezer kérdőív kiértékelésével végzett felmérés az kisgyermekek prevenciójára hívja fel a figyelmet17. A két (7 és 13 éves) korcsoportban elvégzett vizsgálat szerint a kisgyermekek között a beázás, a penész, és a tünetek között erősebb összefüggés mutatkozott, mint az idősebbeknél. A Nemzeti Egészségügyi Akcióprogram keretében hat városban, összesen 122 lakásban végeztünk 9-11 éves iskolai tanulók ágyából házipor minavételt18. Vizsgálataink szerint a házipormintákból kitenyésztett gombatelepek 17,5 %-a az erősen allergén Alternaria nemzetségbe tartozott, míg az Aspergillus fajok csupán 5,2%-ot tettek ki. A magasabb szennyezettségű minták mindegyike panel építésű lakásból származott. E vizsgálataink felhívták a figyelmet arra, hogy a lakások csaknem egyötödében a penészgombák jelentős egészségügyi kockázati tényezők lehetnek az allergiás tünetek kialakulásában.
A felnőttek esetében is fontos lehet a lakás, a hálószoba környezeti elemzése, elsősorban asztmás ill. allergiás betegek esetén. Egyes munkahelyek, kórházak és az ipari termelési folyamatok levegőminőségét szabványok írják elő, de az irodákban is javasolt biztosítani a jobb levegőminőséget. Az irodákkal kapcsolatban gyakran emlegetett beteg épület szindrómát (sick building syndrome, SBS) a WHO 1986 óta elismeri. Ebben az esetben a beltéri szennyezőanyagok egyike sem éri el az előírt egészségügyi határértéket, de hatásuk összeadódva mégis kellemetlen tüneteket (nyálkahártya és bőr irritációt, fejfájást, neuropszichiátriai zavarokat, asztma jellegű tüneteket) idéz elő egy bizonyos, a helyiségben eltöltött idő után, melyek távozáskor hamarosan eltűnnek. Vizsgálatok azt is kimutatták, hogy nőknél a Penicillium, míg férfiak esetében az Alternaria előfordulása növelte meg az SBS kockázatát19. Amennyiben az irodában mérhető közepes minőségű levegővel szemben kiváló belső levegőminőséget biztosítanánk, a termelékenységet 5-10%-al lehetne növelni20,21. További jelentős veszteséget jelent a munkaadónak az, hogy a munkavállalók összes távollétének közel 30%-át a légúti megbetegedések teszik ki. Az atópiás alkatúaknak háromszoros rizikójuk van foglalkozási allergiák létrejöttére, ami az allergén-mentes, vagy legalább is ellenôrzött, csökkentett allergén koncentrációjú munkahelyek kialakításának igényét támasztja alá. A foglalkozási allergiák esetén az allergénvizsgálat a primer prevenció lehetőségét kínálja22.
A jó minőségű beltéri levegő kialakítása tehát mind egészségügyi, mind gazdasági szempontból kifizetődő. Az allergének kimutatására nemzetközileg elfogadott aerobiológiai módszerek állnak rendelkezésünkre. Az elemzéseket követően az allergénmentesítésre is részletes technológiai megoldásokat kínálunk, melyek a problémától függően különbözőek lehetnek: irányulhatnak a lakberendezésre, a kerti növényzet összetételének megváltoztatására, építészeti beavatkozásokra, stb. Az allergén kontroll az elsődleges, másodlagos és harmadlagos prevenciójónak is fontos eleme, bármely életkorban és betegségnél, akár a szenzitizálódás megakadályozásában, akár a tünetek enyhítésében, melyek súlyossága és tartóssága a legtöbb allergiás betegségnél arányosan növekszik az allergén koncentrációjával22.
A fenti összefoglaló kapcsán szeretnénk felhívni a szakszerű beltéri aerobiológiai és allergénmentesítési lehetőségekre azoknak a figyelmét, akik fontosnak tartják a közös küzdelmet az allergia és az allergének ellen.

Magyar Donát Ph.D.
aerobiológus

 

Irodalom

1. U.S. Environmental Protection Agency and the U.S. Consumer Product Safety Commission. The Inside Story: A Guide to Indoor Air Quality. 1995; EPA Document 402-K-93-007.

2. World Health Organization. The right to healthy indoor air. Copenhagen, Regional Office for Europe. Report on a Working group meeting, Bilthoven, 15-17 May 2000, EUR/00/5020494

3. World Health Organization. Development of WHO guidelines for indoor air quality: dampness and mould. Copenhagen, Regional Office for Europe. Report on a Working group meeting, Bonn, 17-18 October 2007, EUR/07/5067585

4. U.S. Environmental Protection Agency The Total Exposure Assessment Methodology (TEAM) Study. Project Summary. 1987; EPA-600-56-87-002.

5. Chapman JA. Update on airborne mold and mold allergy. Allergy Asthma Proc 1999; 20(5):289-92.

6. Osborne M, Reponen T, Adhikari A, Cho SH, Grinshpun SA, Levin L, Bernstein DI, LeMasters G. Specific fungal exposures, allergic sensitization, and rhinitis in infants. Pediatr Allergy Immunol 2006; 17(6):450-7.

7. Magyar D. Aeromycological aspects of mycotechnology. In: Mycotechnology: Current Trends and future Prospects. Rai MK (ed.) New Delhi, I.K. International Publishing House, 2007.

8. Ren P, Jankun TM, Belanger K, Bracken MB, Leaderer BP. The relation between fungal propagules in indoor air and home characteristics. Allergy 2001; 56(5):419-24.  

9. O'Connor GT, Walter M, Mitchell H, Kattan M, Morgan WJ, Gruchalla RS, Pongracic JA, Smartt E, Stout JW, Evans R, Crain EF, Burge HA. Airborne fungi in the homes of children with asthma in low-income urban communities: The Inner-City Asthma Study. J Allergy Clin Immunol 2004; 114(3):599-606.

10. Osváth P. Milyen lakás ajánlott háziporatka- allergiásoknak? Krónika 2A 2000; 3: 14-15.

11. Kilpeläinen M, Terho EO, Helenius H, Koskenvuo M. Home dampness, current allergic diseases, and respiratory infections among young adults. Thorax 2001; 56(6):462-467.

12. Garrett MH, Rayment PR, Hooper MA, Abramson MJ, Hooper BM. Indoor airborne fungal spores, house dampness and associations with environmental factors and respiratory health in children. Clin Exp Allergy 1998; 28(4):459-67.

13. Mandrioli P, Caneva G. Aerobiologia e beni culturali: metodologie e tecniche di misura. Firenze, Nardini Editore, 1998.

14. Ritschkoff A-C, Viitanen H, Koskela K. The response of building materials to mould exposure at different humidity and temperature conditions. Proceedings of Healthy Buildings 2000; 3:317-322.

15. Simon Gy, Szigeti G, Virányi F, Szabó I, Szakács Gy, Pócsi I, Vágvölgyi C, Balázs S, Szedlay G, Turóczi G. Alkalmazott mikológia. In: Jakucs E, Vajna L (eds.) Mikológia. Budapest, Agroinform kiadó, 2003.

16. Platt SD, Martin CJ, Hunt SM, Lewis CW. Damp housing, mould growth, and symptomatic health state. British Medical Journal 1989; 298(6689):1673-1678.

17. Simoni M, Lombardi E, Berti G, Rusconi F, La Grutta S, Piffer S, Petronio MG, Galassi C, Forastiere F, Viegi G; SIDRIA-2 Collaborative Group. Mould/dampness exposure at home is associated with respiratory disorders in Italian children and adolescents: the SIDRIA-2 Study. Occup Environ Med 2005; 62(9):616-22.

18. Magyar D, Erdei E, Farkas I, Páldy A, Rudnai P, Virágh Z. Lakóbelsőtéri házipor minták élő mikroflóra vizsgálata. A Magyar Higiénikusok Társasága 31. Vándorgyűlése előadásainak és posztereinek összefoglalói, 1999; 56-57.

19. Nakayama K, Morimoto K. Relationship between, lifestyle, mold and sick building syndromes in newly built dwellings in Japan. Int J Immunopathol Pharmacol 2007; 20(2):35-43.

20. Wargocki P, Wyon DP, Fanger PO. Pollution source control and ventilation improve health, comfort and productivity. Sapporo, Proceedings of Cold Climate HVAC 2000, 2002.

21. Fanger PO. A kiváló minőségű levegő biztosítása: kihívások és lehetőségek. Magyar Épületgépészet 2004; 53 (7)3-8.

22. Nékám K. Asztma és allergia prevenció: lehetôségek és lehetetlenségek. Hippocrates családorvosi és foglalkozás-egészségügyi folyóirat 2001; 3(5)301-304.

 

 

2018. június 14.
Tavaszból a nyárba- tanácsok az allergiásoknak.

                                      bővebben


2018. március 9.
A jó levegőminőség alapvető munkavállalói érdek.

                                      bővebben


2017. december 23.
Allergia karácsonyra.

                                      bővebben


2017. december 1.
A háztartási vizes berendezésekben előforduló gombák egészségügyi vonatkozásai.

                                      bővebben


2017. július 3.
A hazai háztartásokban üzemelő mosógépek penészedése.

                                      bővebben


2016. október 20.
A fekete penészgombák körüli tévhitek.

                                      bővebben


2015. november 20.
A védekezés lehetőségei a poratkák ellen

                                      bővebben


2015. augusztus 8.
Ellenség a falak előtt: a Parietaria

                                      bővebben


2014. augusztus 8.
Modern épületek és a penész

                                      bővebben


2013. december 09.
Egy olvasói levél

                                      bővebben


2012. november 7.
Rontja a levegőt a mosott ruha

                                      bővebben


2012. július 31.
Háború a lakásban

                                      bővebben


2012. április 24.
Parlagfű bejelentés

                                      bővebben


2011. december 20.
A fan-coil penész

                                      bővebben


2011.május. 27.
Múmiák mikrobiológiai vizsgálata

                                          (videó)                                       



2011.április. 05.

Tavaszi nagytakarítás

                                      bővebben


2011.január. 11.
A rejtett penész

                                      bővebben


2010.augusztus. 01.
A Wellness irodaház átvizsgálása

                                      bővebben



2010.július.31.

Fővárosi bérházak aerobiológiai vizsgálata- A Magyar Higiénikusok Társasága által kitüntetett előadás összefoglalója

                                      bővebben


2010.július.17.
A falgyom

                                      bővebben


2010.június.10.
Árvíz utáni penészmentesítés vészforgatókönyv

                                      bővebben


2010.április.21.
Házipor, gomba és baktérium a lakásban - helyszínelés hírességeknél.
Megtekinthető az RTL Klub Fókusz 2010 22-i adásában:

                                      bővebben


2010.április.05.
Húsvéti allergia

                                      bővebben


2010.február.28.
A "beltéri levegő" konferencia tapasztalatai

                                      bővebben


2010.február.23.
Rejtett penész az irodában (esettanulmány)

                                      bővebben


2009.november.29.
Mire figyeljenek az allergiások a H1N1 influenza járvány idején?

                                      bővebben


2009.október.22.
Veszélyes-e a fekete penész?

                                      bővebben


2009. június.7.
A Parlagfű + más allergén gyömnövények kézikönyve,
aktuális jogszabályokkal

                                      bővebben


2009. május.31.
Allergia és allergének a belső légtérben. Asztma és Allergia AMEGA 15(3):36-38 (Magyar D)

                                      bővebben