English
Bemutatkozás Szolgáltatásaink Ajánlott területek Áraink Cikkek Linkek Kapcsolat


Húsvéti allergia

A húsvét a gyerekek egyik kedvenc ünnepe. A szülőknek viszont most fokozottan oda kell figyelniük, nehogy az ünnep alatt allergénekkel árasszák el a lakást. Milyen allergénekre számíthatunk húsvétkor? Az alábbi cikkben a szakirodalom és egy saját kísérlet tanulságain keresztül hívjuk fel az olvasók figyelmét a lehetséges veszélyforrásokra.

A barka
Húsvétkor megjelennek a lakásban az ünnepi kellékek: a barka, a tojás, a nyuszi és a csibék. Ezek mindegyike okozhat allergiát. A köznyelv "barkának" nevezi a fűzfa (Salix spp.) vesszőin található szórt állású rügyeket, és néha magát a fűzfavesszőt is (növénytani szempontból a barkán csak a virágzatot értjük).


Kinyílt állapotban apró sárga színű porzók jelennek meg a rügy szürke, finoman molyhos felszínén. A barka ekkor kezdi szóródni az erősen allergén virágport. Az ilyen barkát sokan előnyben részesítik szép sárga színe miatt. De milyen allergénterhelést jelenthet az allergiásoknak, ha kinyílt barka van a szobájukban?

Ennek eldöntésére egy kísérletet végeztünk. Virágüzletben kinyílt barkát vásároltunk (egy csokor=18 szál, 350 Ft), és kevés vízzel vázába helyeztük. A vesszőkön átlagosan 18 rügy volt; a csokorban összesen 21 rügy volt kinyílt állapotban. A csokrot egy zárt szobában helyeztük el, ahol két pollencsapdát állítottunk fel a barkától 20 cm-re ill. 2 méterre. A készülékek percenként 10 liter levegőmintát gyűjtöttek, amely közelítőleg megfelel az emberi légvétel nagyságának. A kísérletet három napig folytattuk. A szoba levegőjét a vizsgálat előtt megmértük- fűzfa pollen nem volt kimutatható benne. A barka behelyezését követően a levegőmintákban megjelentek a fűzfa allergén pollenszemei, viszont a szoba pollenkoncentrációja nagyon erősen ingadozott. Azokban az időszakokban, amikor a szobában tevékenység folyt (járkálás, pakolás, ajtónyitás, huzat, pár másodpercre még egy ventilátort is üzemeltettünk a legalacsonyabb fokozaton) a légköri pollenkoncentráció magas szintre szökött fel a barka közelében (89-328 pollen/m3). Miután megszűnt a mozgás ill. légáramlás a helyiségben, a koncentráció igen gyorsan, 1-2 óra leforgása alatt minimális értékre csökkent (<3 pollen/m3). Ennek oka, hogy a friss pollenszemek nagy csomókba összeragadva szóródtak ki, ezért nem lebegtek sokáig a levegőben és nem sodródtak el messzire, hanem gyorsan leülepedtek a barka közelében. A kísérlet alapján azt tanácsoljuk az allergiásoknak, hogy virágzó barkát lehetőleg ne tartsanak a lakásban, főleg ne az ágy mellett. Ne tegyék ki forgalmas, huzatos helyekre, pl. a nappali közepén álló asztalkára. A leülepedett pollen miatt nedves portörlés és porszívózás is szükséges, mert az allegén virágporok hosszú ideig a háziporban maradnak.

Nyúlszőr allergia
A nyúlszőr allergia a tesztek eredményei szerint nem ritka, a tünetek között szénanátha, asztma és csalánkiütés is szerepel. Az állatot lehetőség szerint tartsuk a kertben vagy az erkélyen, rendszeresen fürdessük és a szőrét keféljük át, a ketrecét tisztítsuk meg, az almot cseréljük, így csökkenthető a lakásban elszóródó allergén mennyiség. A simogatások után kézmosás, ruhacsere is szükséges lehet (Philips és Lockey 2009).

Toll, tojás és plüss
A kiskacsák és csibék az allergének szempontjából nem teljesen ártalmatlan jószágok, bár a toll allergia nem tartozik a leggyakoribbak közé (Kilpiö és mtsai 1998). Hazai vizsgálatok szerint az allergiás betegek 15,9%- ánál lehetett kimutatni liba, csirke, kacsa toll allergénnel szembeni érzékenységet. A leggyakrabban a liba és a kacsa toll allergizál, ennek oka, hogy többnyire ezekkel töltik meg a párnákat. A toll általában atkákkal szennyezett, ezért sokáig úgy vélték, hogy a tollallergiát is az atkák okozzák, mígnem a toll önálló allergizáló hatását laboratóriumi kísérletekkel is igazolták. A toll és a tojás allergia viszont összefügg egymással, ezt a tollallergiás betegek 32%-ánál igazolták (Anibarro Bausela 1991). Élő állat helyett ott vannak a plüssállatok. Azonban ne feledjük, hogy megfelelő karbantartás híján ezek a háziporatkák kedvelt búvóhelyévé válnak. Lehetőleg olyan játékokat vegyünk, melyek magas hőfokon hetente moshatóak és szivaccsal vannak kitömve. Tolldíszítésű állatkák toll és atka allergénekkel lehetnek szennyeződve, és tisztításuk sem egyszerűen kivitelezhető. A plüssállatot hetente fagyasszuk le legalább 12 órára, utána mossuk ki. Így kipusztíthatók az atkák és az allergénjük is eltávolítható.
A húsvéti allergének tehát némi odafigyeléssel könnyen elkerülhetők.

Anibarro Bausela B, Martín Esteban M, Martínez Alzamora F, Pascual Marcos C, Ojeda Casas JA. (1991) Egg protein sensitization in patients with bird feather allergy. Allergy 46 (8): 614-618.

Kilpiö K, Mäkinen-Kiljunen S, Haahtela T, Hannuksela M. (1998) Allergy to feathers. Allergy 53(2): 159-164.

Phillips JF, Lockey RF. (2009) Exotic Pet Allergy. J Allergy Clin Immunol. 123:513-5.

 

 

2016. október 20.
A fekete penészgombák körüli tévhitek.

                                      bővebben


2015. november 20.
A védekezés lehetőségei a poratkák ellen

                                      bővebben


2015. augusztus 8.
Ellenség a falak előtt: a Parietaria

                                      bővebben


2014. augusztus 8.
Modern épületek és a penész

                                      bővebben


2013. december 09.
Egy olvasói levél

                                      bővebben


2012. november 7.
Rontja a levegőt a mosott ruha

                                      bővebben


2012. július 31.
Háború a lakásban

                                      bővebben


2012. április 24.
Parlagfű bejelentés

                                      bővebben


2011. december 20.
A fan-coil penész

                                      bővebben


2011.május. 27.
Múmiák mikrobiológiai vizsgálata

                                          (videó)                                       



2011.április. 05.

Tavaszi nagytakarítás

                                      bővebben


2011.január. 11.
A rejtett penész

                                      bővebben


2010.augusztus. 01.
A Wellness irodaház átvizsgálása

                                      bővebben



2010.július.31.

Fővárosi bérházak aerobiológiai vizsgálata- A Magyar Higiénikusok Társasága által kitüntetett előadás összefoglalója

                                      bővebben


2010.július.17.
A falgyom

                                      bővebben


2010.június.10.
Árvíz utáni penészmentesítés vészforgatókönyv

                                      bővebben


2010.április.21.
Házipor, gomba és baktérium a lakásban - helyszínelés hírességeknél.
Megtekinthető az RTL Klub Fókusz 2010 22-i adásában:

                                      bővebben


2010.április.05.
Húsvéti allergia

                                      bővebben


2010.február.28.
A "beltéri levegő" konferencia tapasztalatai

                                      bővebben


2010.február.23.
Rejtett penész az irodában (esettanulmány)

                                      bővebben


2009.november.29.
Mire figyeljenek az allergiások a H1N1 influenza járvány idején?

                                      bővebben


2009.október.22.
Veszélyes-e a fekete penész?

                                      bővebben


2009. június.7.
A Parlagfű + más allergén gyömnövények kézikönyve,
aktuális jogszabályokkal

                                      bővebben


2009. május.31.
Allergia és allergének a belső légtérben. Asztma és Allergia AMEGA 15(3):36-38 (Magyar D)

                                      bővebben