Fővárosi bérházak aerobiológiai vizsgálata
Magyar Donát1, Kádár Mihály1, Kredics László2,
Hetényi Gyula3, Szax Anita1, Nékám Kristóf4, Körmöczi Péter2
1Országos Környezetegészségügyi Intézet, 2Szegedi Tudományegyetem
Mikrobiológiai Tanszék, 3Légszervíz 2000 Kft, 4Budai Irgalmasrendi Kórház
Budapest belvárosában található bérházak nagy része elöregedett, gyakran vizesedik. Az átnedvesedett épületanyagokon megjelenő penészgomba-telepekből kiszóródó spórák légzőszervi megbetegedéseket okozhatnak.
Egy kétszintes belvárosi könyvesboltban több dolgozónál jelentkeztek tünetek (sinuitis), melyek főként az emeleten, egy elszívó ventillátor bekapcsolásával erősödtek. A panaszok hátterét aerobiológiai módszerekkel vizsgáltuk: 100-100 liter levegőmintát gyűjtöttünk MAS-100 (Merck) készülékkel véres agarra és malátakivonat agarra, melyeket 4 napig 24 oC-on inkubáltunk. A megjelenő telepképző egységeket (CFU) megszámláltuk, majd a gombák esetén a telepmorfológiai típusokat izoláltuk, melyeket mikroszkóppal és az ITS régió szekvenciaelemzésével meghatároztunk. A légköri csíraszámot CFU/ m3-ben adtuk meg.
A vizsgált terek levegője a szokványos beltéri értéknél (<500 CFU/ m3) magasabb baktérium mennyiséget tartalmazott. A kitenyészett baktériumok között általában a szokásos baktériumok (Micrococcus, Bacillus spp.) domináltak, azonban a két szint mikroflórája jellemzően eltért: a földszinten viszonylag sok Bacillus spp. (200 CFU/ m3) volt, ami az emeleti mintából teljesen hiányzott. Egyetlen mintából sem tenyészett ki kórokozó baktérium.
Az emeleti levegő kiugróan magas koncentrácóban tartalmazott egy kórokozó gombafajt, az Aspergillus niger-t. Mennyisége jelentősen, közel nyolcszor meghaladta az elfogadható beltéri értéket (<300 CFU/ m3). A földszinti mintákban viszont egy Eurotium-faj uralkodott. A földszinti álmennyezet felett nagy kiterjedésű Chaetomium-faj telepét fedeztük fel.
Az épület az elöregedett vízvezetékek miatt a második emeletről beázott. A vizesedés a földszinti álmennyezet fölött látható, de az első emeleten a könyvespolcok és a gipszkarton díszburkolat mögött rejtve maradt. Itt találhatóak az A. niger telepei – erre a légköri koncentrációgradiens elemzéséből következtethetünk. A ventillátor szívó hatása az Aspergillus-spórákat a levegőbe juttatta ill. megakadályozta a kiülepedésüket. Az Eurotium-faj esetében a koncentráció a belső udvaron magasabb volt, mint a helyiségekben, vagyis a penészesedés a kültérben alakult ki. Ebben közrejátszhatott a meghibásodott ereszcsatorna is, mely folyamatosan nedvesítette a szellőzőberendezés beszívó nyílása melletti falat. A légtechnikai elemzés szerint a belső udvarról bejuttatott levegő megfelelő szűréséről nem gondoskodtak, a spórákat a rendszer a földszinten folyamatosan keringtette és dúsította. A hibás beállítások miatt a beszívott levegő nem jutott el az emeletre a vezetékeken.
A vízszivárgások felszámolásával, a szellőzőrendszer beállításával és a belső udvarról bejuttatott levegő megfelelő tisztításával a levegőminőség javítható: az A. niger és Chaetomium-telepek kiszáradnak és elpusztulnak, a levegőben szálló spórákat kiszűri a megfelelően beállított készülék, továbbá a belső udvar levegőjének szűrésével az Eurotium sp.koncentrációja is csökkenni fog.
|